Kórházlelkészek találkoztak: gondolatok a változásról

A nemsokára 15 éves Váci Egyházmegye Kórházlelkészi Szolgálata minden esztendőben két „váci napot” tart. Minden lelkigondozó és önkéntes beteglátogató összegyűlik tavasszal képzési, ősszel pedig szakmai napra. Most március 9-én, szombaton közel 80 munkatárs gyülekezett Vácon, a püspökség épületében. Volt idő egymás köszöntésére, akik ritkán találkoznak, egymástól távol lévő kórházakban dolgoznak, el tudtak beszélgetni, meg tudták osztani egymással az elmúlt időszak eseményeit.

“A napot imádságokkal, énekekkel kezdhettük, a napindító áhítatot a hatvani kórháznál szolgáló önkéntesek vezették. Dr. Rojkovich Bernadette PhD, osztályvezető főorvosnak, a Magyar Bioetikai Társaság elnökének előadása a bioetika világába vezetett el minket. Szokás, hogy régi önkénteseink közül is beszámol valaki szolgálatáról, tanúságot tesz hivatásáról. Ebben az esztendőben Ibrányi Ferencet hallgathattuk meg, aki a balassagyarmati kórházban teljesít szolgálatot. A nap első kiscsoportos beszélgetésében a régebben szolgálók azt oszthatták meg egymással, hogy milyen örömeik, milyen fájdalmaik voltak az elmúlt időben, mi határozta meg a szolgálatukat. Közben az újak az önkéntes beteglátogatással kapcsolatos alapvető ismereteket sajátíthatták el dr. Faragó Artúr atyától, a szolgálat vezetőjétől” – számol be az eseményről a korhazlelkesz.hu.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Sári Antal festőművész Vácon „hetvenkedett”

A közös ebéd ismét találkozási, beszélgetési lehetőség is volt minden résztvevő számára. Közben meg lehetett nézni a Kalkuttai Szent Terézről szóló kiállítást is, melynek tablóit az egyik szobában állították fel.

Délután a szolgálat régi barátja és segítője, Székely Judit, a kistarcsai kórház nyugdíjas főnővére gazdagította a résztvevőket gondolataival. Az elmúlt 14 esztendőben 22 alkalommal gyűlt össze a szolgálat összes munkatársa. Ezeknek az eseményeknek pillanatait rögzítő fényképekből készült vetítést nézhették meg a jelenlévők.

“Sok-sok régi munkatárs, sok előadó, sok együtt átélt óra emléke került elénk. Jó volt ezeket látni, gondolatban ismét átélni. A délutáni csoportos beszélgetés alkalmával a régi munkatársak azt próbálták megfogalmazni, hogy mennyit változtak a szolgálat hatására az elmúlt években, az újak pedig, hogy mit remélnek ettől a szolgálattól a mindennapjaik számára. Várjuk a következő találkozási lehetőséget, reméljük, hogy szolgálatunkban helytállhatunk, bízunk benne, hogy gyarapodhatunk ismereteinkben és lelkiekben a ránk bízottak javára is” – olvasható. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!