Elhunyt dr. Szentgyörgyi Ervin urológus főorvos

Szomorú hír érkezett a ma reggeli postával: a Jávorszky Ödön Kórház mély megrendüléssel értesít mindenkit, aki ismerte, tisztelte és szerette, hogy dr. Szentgyörgyi Ervin urológus főorvos életének 71. évében, 2019. március 8-án, elhunyt.

Dr. Szentgyörgyi Ervin 1948-ban született Szentesen. A középiskola befejezése után, felvételt nyert a Budapesti Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karára, amit 1973-ban „cum laude” minősítéssel végzett el. A diploma megszerzése után 1973 és 1975 között a fővárosi Tétényi úti Kórház Kórbonctani Osztályán dolgozott, majd ezt követően, 1979-ig a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház urológiai-sebészeti osztályán tevékenykedett, mint segédorvos, 1979-től 1989-ig mint alorvos, és 1989-1991 között, mint  adjunktus, 1991-től pedig mint főorvos látta el feladatait az urológiai-sebészeti osztályon.

A Jávorszky Ödön Kórházban 1992-ben kezdett dolgozni részlegvezető főorvosként az urológiai részlegen.

1993-ban jelentős szerepe volt a Novant Health és a Jávorszky Kórház együttműködésének kialakításában, kapcsolattartásában, melynek fő célja az volt, hogy csökkentsék az egészségügyi ellátás költségeit, a betegek változatlanul magas minőségű ellátása mellett.  Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), a kelet-európai országok rendszerváltozása után, fejlesztési program keretein belül, a két intézmény szakembereiből nemzetközi teameket hoztak létre, melyek különböző szakterületeken, különböző módszerekkel dolgoztak a cél eléréséért.

A Jávorszky Ödön Kórházban 1995-től működött teljesen önálló egységként az urológiai osztály, melynek vezető főorvosa volt.

Szentgyörgyi főorvos szakmai tudása, gyakorlata, menedzser szemléletű vezetési stílusa és emberi mivolta segítette az intézmény működését akkor is, amikor 1999-ben orvos igazgatói, 2000-ben Vác Város Képviselőtestületének döntése alapján főigazgatói, majd 2001-ben újra orvos igazgatói feladatok ellátásával  bízták meg mindaddig, amíg a kiírt intézményvezetői pozíció betöltésre került.

2001-től visszavonásig megbízást kapott a tudományos bizottság és az infekciókontroll bizottság elnöki feladatainak ellátására.

2005 januárjában tudományos igazgató kinevezést kapott. Ezzel egy időben szervezte meg először a Jávorszky Tudományos Napot, ami azóta is minden évben megrendezésre kerül  több száz egészségügyi szakember számára. A program összeállításában különös figyelmet fordított arra, hogy a legkorszerűbb műtéti eljárások, esetbemutatások, terápiás lehetőségek kerüljenek helyi bemutatásra. Fontosnak tartotta, hogy a tudományos konferencián való részvétel ne csak a kórház, de a térség orvosainak, szakdolgozóinak is ingyenes kreditpontos továbbképzést biztosítson.

2008 és 2010 között műtővezető főorvos pozíciót töltött be.

2009-ben kimagasló szakmai munkájáért az egészségügyi miniszter Pro Sanitate díjjal tüntette ki.

2012-ben az urológiai osztályt beolvasztották a sebészeti osztályba és egynapos urológiaként működik tovább mind a mai napig.

Tudományos publikációi, szakmai előadásai nem csak hazai, de nemzetközi szinten is elismerést arattak.

Kollégái így emlékeznek rá

“Ervinnek! Róla, neki szeretnénk írni.

Mikor végezte iskoláit? Pontosan nem is tudtuk.

Aktív volt, tettre kész, tele tervekkel. Olvasott, tájékozott, újdonságokra, azok megvalósítására fogékony volt. A fiatalság ambíciója dolgozott benne. Ez határozta meg a mindennapjait. A közös munkánk is csak ennek tudatában volt elképzelhető.  El kellett fogadni, átvenni, együtt haladni vele. Tanultunk tőle szakmát, precizitást, döntést.

A reggeleit a kórteremben kezdte, a frissen felvett betegeket vizsgálta, vagy ellenőrizte az előző nap operáltakat. Ült az ágyuk szélén és figyelt. Semmi, a legapróbb részlet sem kerülte el a figyelmét. Precíz alapossággal dolgozott. Maximalista volt és ezt várta el tőlünk is.

A műtő második otthona volt. Biztos kézzel operált. Sok szép, eredményes műtétet végzett. Az urológus szakma minden műtéti típusát magas színvonalon operálta, amíg lehetett, kórházunkban.

Karrierjét – úgy érezte – félbevágta az urológia egynapos rendszerének kialakítása. Utolsó pillanatig ezt nem tudta kiheverni. Az endoszkópos beavatkozásokat ezután is itt végezte, csak a “nyitott” műtéteket operálta másutt, például az Uzsoki kórházban.

Mi, a kollégái láttuk a mindennapjait, ismertük a terveit, láttuk a sikereit, és a kudarcait is. Orvos volt. Gyógyított. Mindegy volt, hogy nappal, vagy éjszaka, ott volt, ha szükség volt rá.

El kell búcsúznunk tőle, mert Ő is Ember volt, akit fájdalmasan korán ért utol az a betegség, amely az orvostudomány egyik legnehezebb feladványa. Tudta Ő is, és méltósággal vette tudomásul, hogy nem fog sikerülni.

Pihenj Ervin! Nyugodj Békében!

A kollégáid

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!