Gyüttmentek zenéltek, komposztáltak, élvezték az életet Zebegényben

A Dunakanyar egyik legszebb településén, Zebegényben tartották meg idén a Gyüttment Fesztivált. A négynapos rendezvény kétszáznál is több programeleme azoknak igyekezett irányt mutatni és tudást adni, akik a városi lét helyett a természethez közeli, környezetkímélő életet választják. A fesztivál területén nem voltak hulladékgyűjtő szemetesek, mindenki maga volt felelős a saját hulladékáért. A Váci Napló helyszíni riportot készített a szombati napon.

A szervezők törekedtek arra, hogy minél többen érkezzenek tömegközlekedéssel, vagy kerékpárral. Csütörtökön még közös bringautat is szerveztek Vácról a Gründli rétre. Autóval nem lehetett megközelíteni a tábort, a gépkocsikat a faluban lehetett hagyni, onnan gyalogosan jöhettek tovább. Az állatokat is szeretettel fogadták Zebegényben: lóháton ingyenes volt a belépés, és rengeteg jókedvű, barátságos kutya bóklászott a domboldalon.

A célközönség egyik része már elhagyta a várost, vagy sosem élt ott, a többiek pedig a tervezés szakaszában vannak, de még erőt vagy információt gyűjtenek a döntéshez. A vándorfesztivált a MindenEgyüttMegy Egyesület szervezi, a hívásukra először 2015-ben gyűltek össze a gyüttmentek; az első két alkalommal a Nógrád megyei Csobánkapusztán, tavaly pedig a Vas megyei Oszkón. A változó helyszínnel biztosítják azt, hogy a látogatók megismerhessék Magyarország különböző régióit, az ottani kéz- és iparműveseket, a biogazdákat, építészeket, és kapcsolatba léphessenek a helyi vidéki élet fontos szereplőivel és a hozzájuk hasonlóan gondolkodókkal.

A kétszáznál is több programelem nagy része valamilyen módon kapcsolódott az ökológiailag tudatos életvezetéshez, a vidéki komplex, ökologikus életmód-alternatíva megvalósításához. Érintve a helyi gazdaság, a közlekedés, az energiagazdálkodás, az építészet, a hulladékgazdálkodás, a természetvédelem, a vízgazdálkodás, az oktatás-nevelés, a részvételi demokrácia, és a közösségszervezés területeit.

Az első nap délutánjától a helyszínek, a kiállítók, az előadóterek és a résztvevők megismerése és jurtaállítás volt a program. Ehhez képest pénteken már rengeteg esemény volt: kenyérsütést, permakultúrás környezetkezelést, egészséges és teljes tápértékű ételkészítést, gombatermesztést, kosárfonást, sajtkészítést, mélymulcsozást, vályogépítést, száraz toalett készítést, falufejlesztést, szalmaház építést, horgolást, cefrekészítést, tejfeldolgozást és sörfőzést tanulhattak a gyüttmentek.

Szombaton aztán a vegyszermentes zöldség- és gyümölcskertészet, a gyógy- és vadnövények, az ételérzékenység, valamint annak gyógyítása, az energiagazdálkodás, a Gyüttment klubok, az ökofalvak, a kender- és a dombházak, a fenntarthatóság, a forgatás nélküli talajművelés az adózási, valamint jogi kérdések kerültek terítékre. Vasárnapra a szokolyai Kacár-tanya látogatása, szerszámkarbantartás, élelmiszer önrendelkezés, betelepülő fafajok kezelése, agroerdészet, horgolás, kötés, hímzés és a gyógynövénytúra maradt, ezeken kívül masszázs és jóga szerepeltek a napi programban.

Jelen volt a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, továbbá méhész, kovács, vályogvető, fonó, hímző, takács, több állattartó gazda, biogazdaság és kertész is. A sokféle téma közt tartottak még előadást a környezeti jog, a megújuló energia és a komposztálás gyakorlatáról is.

Feltűnő volt, hogy sokan hozták el hazulról a hangszereiket, többfelől hallatszott a saját dobok és gitárok hangja. De az erdőszélen fatörzsekből kialakított xilofon-szerű eszközön is szépen és kitartóan zenéltek a fiatalok és kevésbé fiatalok. Természetesen koncertek is voltak: csütörtökön a Zitherandom, a Makám és az Earth Jam, pénteken a ToSoDa Project, a Korai Spontan Electric Ambient, az Airtist és a Cserszemörce zenekar, szombaton Kemény Márton János, a Misztrál és a Dzsinnkaladzsi, vasárnap pedig a Meszecsinka Experimentál Trio zenélt a gyüttmenteknek.

Volt itt közösségi konyha, finom, háztáji ízekkel, kocsma sörrel, borral, fröccsel, pálinkával és teázó is kávéval, teákkal, sütikkel – mind megfizethető áron. Az átlagos fesztiválokkal ellentétben itt bármennyi ételt és italt be lehetett vinni, és aki inkább magára főzött, az a közösségi konyhát használhatta főzésre és sütésre.

A zuhanyzókban kizárólag biológiailag lebomló termékeket használtak, mivel a fürdő- és a fogmosóvíz is közvetlenül a természetbe távozott. Ehhez a fesztivál helyszínén is lehetett biológiai úton lebomló szappanokat kapni. Az ivó- és zuhanyzóvizet egy kútból hozták fel, a vízpumpához szükséges áramot pedig napelemek biztosították. Hűsítő megoldást kínált még a vendégeknek a Duna partja is, stranddal és zuhanyzókkal.

A látogatók főleg olyan ételeket, és italokat hoztak magukkal, amik csomagolásmentesek. A fesztiválon is csak olyan termékeket lehetett kapni, amik eleve nem rendelkeztek csomagolással. A gyüttmentek hoztak tányért, poharat, evőeszközt, ebben kapták meg az ételt és az italt, amit a fesztiválon vásároltak.

A Gründli réten több mosogató-állomást és komposztvécéket állítottak fel. Az ételmaradékokat komposztálták, az érett komposztot pedig két év múlva zebegényi gazdák kertjeinek trágyázására használják majd fel.

Azt a hulladékot pedig, amit a fesztiválozók mégis megtermeltek, haza kellett vinniük magukkal.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK
Bombát találtak, korlátozások a váci vasútvonalon

A vendéglátáshoz az alapanyagokat elsősorban (de nem kizárólag) a helyi termelőktől, 50 kilométeres körzetből szerezték be, szigorúan csomagolásmentesen. Ezzel egyszerre csökkentették a szállítási távolságot és a csomagolás mennyiségét. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, a vendéglátós csapat komoly kutatómunkát végzett a környéken, feltérképezték a helyi termelőket. Természetesen bizonyos alapanyagokat, fűszereket nem lehetséges csomagolásmentesen, illetve helyből beszerezni, de ez minimális hányada volt a teljes konyhai szükségletnek.

A gyakorlati permakultúrás foglalkozások során ténylegesen létre is hoztak olyan dolgokat, ami helyben növeli az élővilág gazdag változatosságát és változékonyságát. Így letéve a területre vonatkozó hosszútávú permakultúrás terv alapköveit.

A gyüttmentek Zebegényben hagytak egy laskagombával beoltott kihalt fatörzset, illetve tájfajta gyümölcsfát ültettek, amiből egyébként is sok van a területen. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!