Ella nővér: felelősség, kötelesség, emberség

VÁCI NAPLÓ/a város (Furucz Anita) ♥ A Magyar Ápolók Napján avatták fel Molnár Gabriella, Ella nővér tábláját a váci kórházban. Bevallom, nem hallottam még róla eddig, de dr. Szőnyi Mihály szavai egy olyan ember képét mutatták nekem, akire méltán büszke lehet az intézmény és a város is. Ma kevés ennyire lelkes, szenvedélyes és tenni akaró ember él hazánkban, mint amilyen ő volt.

És, bár én nem ismertem, mint kiderült szüleim igen. Mindkettőjüknek volt egy kedves emléke, amely Ella nővérrel kapcsolatos. Apukámnak még a kórházban töltött gyakorlati éveiből, anyukámnak pedig a vele készített interjúk élményei elevenedtek fel. Én is megpróbálok emlékezni. Férje dr. Lamár István: Feleségem története című füzetéből idézek, hogy azok, akik ismerték és, azok, akik nem, tudják, mit tett Ella nővér értük is. Köszönet Chovanecz-Molnár Évának, aki kikölcsönözte a füzetet és rendelkezésünkre bocsájtotta a cikk fotóit is.

ikertelen volt. A gazdasági hivatal nem szerezte be a szükséges segédeszközöket. Egyszer megszólította őt Sándor bácsi, a könyvtáros (hajdan katonatiszt volt) „Kislányom, nem így kell ezekkel beszélni. Nyisd rájuk hirtelen az ajtót, üvöltözz, ne hagyd szóhoz jutni őket!” Ella tükör előtt gyakorolta, s így tanulta meg a szöveget és a gesztusokat. A siker teljes volt. Része volt ebben Kálmán bácsinak is, az akkori tanácselnök-helyettesnek, aki mindig segített.

Az évek során kilenc évfolyam szerzett diplomát az Ella vezette nővérképzőn.

A nővérek toborzására minden eszközt felhasznált. Még az Új Emberben is adott fel hirdetést. Mindezt a pártállam idején! De ki tudott erről. A nővérek jöttek az ország minden részéből és vállalták a felvonulási épületből kialakított nővérszálláson való elhelyezést, a silány körülményekkel együtt. Ha nem volt elég nővér valamelyik osztályon, csak egy telefonhívás kellett, és már jöttek is dolgozni a szabadnaposok.

Igen jó emberismerő lévén, a rövid találkozások, beszélgetések alapján is fontos következtetéseket tudott levonni. Sokszor csodáltam ezt a tulajdonságát. Volt, amikor elsietettnek éreztem véleményét, de az idő mindig őt igazolta.

Tanítványait látszólag szigorúan kezelte, de magáévá tette minden problémájukat, ezért diákjai szerették, követték. Főnővérségének az volt az egyik titka, hogy a tanulónővérek segédcsapatára mindig számíthatott. A váci kórházat soha sem fenyegette az a veszély, hogy be kell csukni valamelyik osztályát. Ilyenkor mobilizálták a szabadnapos nővéreket és az ügyesebb tanulókat. Ella fontos oktatási formája, módszere volt az úgynevezett tankórtermi foglalkozás. Egy-két hétre elfoglaltak egy osztályrészt, ahol önállóan dolgoztak, oktatójuk mindenkori jelenléte mellett. Ellának módja volt ilyenkor nővérei sokféle erényeiről, hibáiról meggyőződni és tökéletes volt az önállóságra nevelés. ♦

 

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük