Lehallgatás: Kádár óta leginkább a technika változott

Amíg az Egyesült Államok totális hírszerzésén belül négy szintű lehallgatás működik, addig Magyarországon csak egyszintű, és ez is szigorú jogi keretek között működik. Ezért városi legenda, hogy az egyik politikus lehallgattatja a másikat, szól az egyik vélekedés. A másik szerint viszont a számítógép nem kér bírósági végzést – csak felhasználó nevet és jelszót – írja az atv.hu.

A tartalmat nem, csupán az adatforgalom jellemzőit rögzítik a telefonbeszélgetések, szöveges üzenetek és internetes letöltések esetében is – hangsúlyozta múlt héten a Telenor jogi igazgatója, amikor a mobiltelefonok lehallgatásának magyarországi gyakorlatáról adott tájékoztatást. Erdélyi Márk többek között arról is beszélt, hogy a hatóságok évi 40 ezer távközlési adatot igényelnek a cégtől – ám alehallgatásokat a nemzetbiztonsági szolgálatok közvetlenül végzik, azokról a távközlési cégnek nincs is információja.

Hogy ez utóbbi – vagyis a telefonok lehallgatása – miként történik, arról Tarjányi Pétert kérdeztük. A biztonsági szakértő elmondta: ez a titkosszolgálati tevékenység az 1960-as években kidolgozott jogi keretrendszer alapján történik – vagyis a Kádár-rendszerben is ezen alapult a lehallgatás. Igaz, azóta a technika rengeteget változott, és az akkori jogszabályokat is „leporolták” a rendszerváltás idején, de a legfőbb alapelv ma is a célhoz kötöttség. „Soha nem lehet valakit csak úgy lehallgatni, mindig kell lennie egy ügynek. Az ügygazda – rendőrség, ügyészség, bíróság, adóhatóság – a híváslistákat engedély nélkül bekérheti, de már ebben az esetben is minimum három személy dönt arról, hogy ez szükséges-e. Ha pedig az adatforgalomról vagy lehallgatásról van szó, ahhoz már bírói engedély kell, és a döntés is több szinten történik, 5-6 ember kezén megy keresztül az ügy” – magyarázta Tarjányi Péter.

A lehallgatásokat a nemzetbiztonsági szakszolgálat végzi, amely gyakorlatilag a szolgáltatók tudta nélkül tud belehallgatni bármelyik telefonbeszélgetésbe. A szakértő megjegyezte: ez történhet teljesen automatikusan, vagy akár úgy is, hogy egy munkatárs valós időben hallgatja a célszemély összes telefonbeszélgetését.

Tarjányi szerint ugyanakkor tévhit, hogy folyamatosan az összes telefonbeszélgetést lehallgatják – szerinte a szakszolgálat párhuzamosan mindössze néhány száz telefont tud ilyen módon figyelni.   

„Az Egyesült Államokban valóban működik a totális hírszerzés, 1,2 milliárd telefon és adatforgalmat hallgatnak folyamatosan. A lehallgatás ott négy szinten történik: az első a célhoz kötött, a második a megelőző, a harmadik a teljes információs adatfolyam megfigyelése, a negyedik pedig az informatikai, telekommunikációs rendszerekbe való beavatkozás. Ehhez képest mi csak az első szinten vagyunk” – mondta.   

A szakértő hangsúlyozta: a szigorú jogszabályi keretek és a többszintű döntések miatt „idegesítő városi legendának” minősíthetőek az olyan történetek, miszerint „Bajnai odaszól a szolgálatokhoz, hallgassák le Kövért” vagy „Orbán ad utasítást Mesterházy lehallgatására”.

Egy telekommunikációs mérnök azonban az atv.hu-nak nyilatkozva árnyalta ezt a képet, emlékeztetve az UD Zrt. ügyre, amelynek a lényege éppen az a gyanú volt, hogy „külsősök” fértek hozzá a nemzetbiztonság által használt informatikai rendszerekhez. „A számítógép nem kér bírósági végzést, csak felhasználónevet és jelszót” – tette hozzá a szakértő.

Forrásunk szerint technikailag a telefonszolgáltatóknál is elképzelhető lenne, hogy valaki belehallgasson egy adott beszélgetésbe, az a tevékenység azonban minden esetben visszakereshető, és súlyos szankciókat von maga után.

„Engem is kerestek már meg olyan kérdéssel, hogy miként lehetne megtudni a telefoninformációk alapján, hogy az illetőt megcsalja-e a felesége. Ehhez azonban koránt sincs szükség lehallgatásra: azt válaszoltam, hogy ha ő vette a feleségének a SIM kártyát, akkor a szolgáltatótól részletes híváslistát tud kérni, amiből kiderül, hogy az asszony mikor milyen számot hívott, és mennyi ideig beszélt” – jegyezte meg a mérnök az atv.hu kérdésére. ♦