A gazdagok külföldön dugják el vagyonukat

adótartozás - bőrönd tele pénzzelA leggazdagabb magyarok tizenöt-húsz százaléka külföldre tette cége székhelyét, visszaadta magyar lakcímkártyáját, és külföldi rendszámú autóval közlekedik, mert attól tartanak, hogy az állam előbb-utóbb ráteszi a kezét a cégükre vagy a nyereségükre – mondta a Heteknek a Száz leggazdagabb magyar 2013-as listájának szerkesztője, Szakonyi Péter. Krémer Balázs szociológus arról beszélt a lajstrom kapcsán, hogy a magyar gazdasági elit a bibói értelemben nem elit, ugyanis teljesítményét legtöbbször nem övezi morális elismertség. A cikket az atv.hu ismerteti részletesen.

Nem könnyű a magyar milliárdosok élete: a száz leggazdagabb honfitársunk vagyona összességében három százalékkal sem emelkedett tavaly – 2224 milliárd forintról 2280 milliárdra –, miközben a lista szereplőinek csaknem tíz százaléka kicserélődött. Szakonyi Péter, a kiadvány egyik szerkesztője szerint az már eddig is látszott, hogy egészen más képességek kellenek ahhoz, hogy valaki megszerezze a vagyont, illetve ahhoz, hogy megtartsa. A tizenkét évvel ezelőtt első alkalommal összeállított lista szereplőinek hatvan százaléka kicserélődött mára.

Ami az aktualitást illeti, a leggazdagabb magyar – legalábbis „papíron” – továbbra is Csányi Sándor OTP-vezér, mintegy 135 milliárdosra becsült vagyonával. A dobogós helyekről leszorult Várszegi Gábor és Demján Sándor – mindketten tizenötmilliárdot buktak egy év alatt –, feljött viszont Bige László és Gattyán György, akik húsz-húsz milliárddal növelték vagyonukat. Szakonyi Péter szerint a műtrágyagyártásban utazó Bige László azon kevés milliárdos közé tartozik, aki saját fejlesztéseit is önerőből valósítja meg, így nincs kiszolgáltatva annak, hogy a bankok a korábbinál még mindig jóval csekélyebb mértékben mernek kockázatot vállalni.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  Vasúti átjáró sorompójának hibája

A másik nagy nyertes, Gattyán György továbbra is főként élő pornószolgáltatással növeli vagyonát, amely jelenleg 118 milliárd forintra rúg. A Docler-cégbirodalom negyvenhárom éves feje a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy bevételeik nyolcvanöt-kilencvan százalékát azok a felnőtt tartalmak adják, amelyekre naponta harminc-harmincöt millió internetező kattint rá a világ minden táján. (A cég által fenntartott honlap lényegében egy video streaming megoldással összehozza az élő szextartalmat kínáló „szolgáltatókat” a keresletet jelentő internetezőkkel.) A cégfelvásárlásokkal, befektetésekkel, szoftverfejlesztéssel is foglalkozó cégbirodalom az ezotéria területén is megtalálta a piaci rést.

A milliárdoslajstrom alapján egyébként megkísérelhetünk a magyar gazdasági elitről is következtetéseket levonni. Ez a kísérlet azonban könnyen elvérezhet az „átláthatatlanság” miatt. „Eredeti tőkefelhalmozás”, „privatizáció”, „csak az első tízmillió eredetét ne firtasd” – sokaknak ezek a fogalmak ugranak be elsőre a magyar krőzusok kapcsán. Ezt a sztereotípiát erősíti, hogy a Napi Gazdaság listája bevallottan azokat igyekszik összegyűjteni, akiknek átlátható a vagyona. Vagyis abban nem szerepelnek például politikusok, illetve a politikai holdudvarokhoz tartozó pénzemberek. Ezt a szerkesztők azzal indokolták, hogy nem szeretnék őket „kifehéríteni” azzal, hogy tisztességes üzletemberek között szerepeltetik őket.

OLVASÁSRA AJÁNLJUK  A táj portréja - Tükörkép

Az átláthatóságot nehezítik az offshore vagyonok is, ám ezen a téren egyre komplikáltabb a milliárdosok élete. A szigorodó nemzetközi előírások miatt egyre bonyolultabb és kockázatosabb adóparadicsomokba menekíteni a vagyont. Ennek ellenére a magyar adóamnesztia Szakonyi Péterék szerint mérsékelt sikert hozott: a több ezer milliárdosra becsült külföldön lévő magánvagyonból csak néhányszáz millió „tért haza” – pár órára. Az amnesztiának ugyanis nem volt kikötése, hogy a pénznek itthon is kell maradnia.

gazdagság-21

Krémer Balázs szociológus mindehhez hozzátette: nálunk az offshore technikák nem az adóelkerülést szolgálják, mint Nyugaton, hanem a teljes vagyon eldugását. Ezért ma rendkívül nehéz hiteles képet mutatni a magyar milliárdosokról. Annyi azonban bizonyos a szakember szerint, hogy a magyar gazdasági elithez a „korrupció”, az „ügyeskedés”, a „maffia”, a „jókor jó helyen” képzetei társulnak, és ennek árnyéka sok esetben még a tisztességes vállalkozókra is rávetül. „A mi elitünk a bibói értelemben nem elit. Nálunk az tartozik ebbe a csoportba, aki jó helyzetben van, sikeres, gazdag. A világ nyugati felén ez még nem elegendő, az elithez tartozók normát teremtenek, a teljesítményüket morális elismertség övezi. Egy Steve Jobst, vagy egy Bill Gates-t soha nem lehetett, illetve lehet mutyibajnoknak nevezni” – fogalmazott Krémer Balázs, aki szerint jellemzően kevés olyan magyar milliárdos van, akik nemzetközi szinten is nagyot tudtak alkotni. Azzal kapcsolatban, hogy az eredeti tőkefelhalmozás után majd esetleg csökken az átláthatatlan vagyonokat gründoló csoportok étvágya, és a mi elitünk is több értéket képvisel majd, a szociológus azt mondta, ebben „hivatalból” ő is bizakodik, de nem véletlen, hogy tömegek gondolják úgy ma Magyarországon, hogy inkább külföldön próbálnak boldogulni. ♦

Oszd meg, hogy mások is tudjanak róla!
feliratkozás
visszajelzés
guest

0 hozzászólás
Inline Feedbacks
View all comments